erre nehéz mit mondani. a hardcore elvileg az, azért létezik a unity meg a friendship fogalma, build a family. de mára ezek már eléggé megváltoztak. nem vagyok teljesen tisztában azzal régen milyenek voltak a viszonyok, de ma már elég sok a belterjes közösség. a hardcore szerintem befogadó lenne, főleg ha érti is az ember, de ez is az emberek által működik, akiknél ugyebár már merülhetnek fel problémák. tök mind 1 ki jön le koncertre ha szereti a zenét, és ez mozgatja, élteti, lényegtelen, hogy mennyire viseli a "HC" jegyeket magán. mégis mivel nagyon kevés ember jár le ezekre a koncertre, javában ugyan azok, és bárki új felmerül megy a méregetés, te ki vagy, miért. én gecci trúú vagyok,te meg semmi. ez kezdi eléggé megölni az egészet. a lényeg, hogy ezt le kell szarni. menni kell bulikba, keresni a normális társaságokat, embereket, akiket nem a látszat mozgat, hanem tényleg a pure love.

kimaradt a Punch, és a Wolf Shaped Clouds bulijai is igen jók voltak, Isolatednek pedig plusz pont a D.E.A.D.R.A.M.O.N.E.S.ért

nem tudok igazán egyet se kiemelni, mert szinte mindet nagyon élveztem, de a kiemelkedőeket (!)-jel jelölöm: Heaven in Her Arms, Birds in Row(!), The Words I never Said, The Southern Oracle fellépéseinek java, Russian Circles(!), boysetsfire(!)/letlive(!), Lasting Traces(!), Raein, The Ghost Inside (!), hegyalján Parkway/Mastodon/Slayer/Pennywise, Man Overboard(!)/Polar Bear Club, Ensign, La Dispute(!!!!!)/Touché Amoré(!!!!!)/Death is not Glamorous(!!!!!) - boysetsfire-rel és Trial-lel holtverseny évkoncertje, Make Do and Mend(!!!!!)/Hot Water Music, Trial(!!!!!!!!!!)/Anchor(!!!!!!)/Run with the Hunted(!!!!!!), Your Demise(!)/letlive(!)/shikari viszont nem nagyon jött be. döntésképtelenségemet jól mintázza, hogy szinte az összes koncertet felsoroltam, ahol ott voltam, mivel mind maradandó élményt nyújtott valamilyen módon, így nem tudtam kihagyni jó formán egyet sem a felsorolásból. mind nagyon király volt.
fúúú bassza meg, majdnem megfeledkeztem a Rival Schools(!!!!!!!!)-ról, természetesen ez is év koncertje volt Bécsben.
szerencsére a továbbiakban is vannak igen feszes programok kilátásban, így ez a lista mindenképpen bővülni fog.

talán hajszálnyival a Verse nyerne, de nem tudok választani igazából. esetleg azért nyerhet, mert a szövegei (még) közelebb állnak hozzám

nem lehet választani.
jó őrölt piros paprikával a tetején, kenyérrel, paradicsommal királyi lakoma mind 2

gödöllői Szent István Egyetemen tanulok és ha elvégzem, akkor gépészmérnök leszek

HAVE HEART, Verse, Killing the Dream, Carpathian, The Effort, Champion, Crime in Stereo, Ruiner, Newborn!!! (szerencsére a reunion bulin ott voltam, de ez édes kevés), Bridge to Solace, Catharsis, Isis (bár őket láttam az utolsó turnéjuk pesti állomásán), The Number Twelve Looks Like You, The Fall of Troy, At the Drive in, Trial, Life in Your Way (mivel a reuninon folyamatban van, így van rá esély azért), Modern Life is War, Hopessfall, Dead Hearts, Life Long Tragedy, Buried Inside, Sinking Ships.
Miattuk szomorú a szívem. A legjobban az keserít el, hogy a legtöbben voltak Magyarországon/vagy magyarok és vagy még kis pöcs voltam, vagy már ismertem és mehettem volna is, de valami mindig keresztül húzta a számításaimat :/. Ez alól csak a BTS kivétel, mert őket volt szerencsém látni többször is.

sajnos nem tudok vitatkozni. a blind to what is right mint nyitó dal, ütős lett. azt hittem, hogy megalapoz egy remek lemezt, de csalódnom kellett. a legtöbb helyen számomra unalomba fulladt, nem volt egyszerű fenntartatni a figyelmem. többet vártam, egyedül csak a borítóval tudtak maradandód alkotni számomra.

Még nem töltöttem le, így nem is tudtam meghallgatni egyenlőre:(. várok egy kicsit jobb minőségre. De a borító az hagyott nyomott, nagyon tetszik

the most important is hardcore for me, but I love screamo, post-hardcore, mathcore (metalcore), punk, indie, post rock, as well.